[KeS]

Láss belém, ha tudni akarod, valóban ki vagyok

Az enyém, minden zene, mit valaha kiadok

Nem kemény a sorsom, de mégis, sohasem Vigadok

A remény nem hagy el, mindig az életből kimarok

Egy szeletet, hogy megéljem a holnapot, ha vár rám

Nem eszek, csak meló, aztán vár otthon a párnám

Ha nem lenne ez, mégis tudom ezerszer meg bánnám

Mert fura lenne érezni, hogy az élet nem fáj már

Minden egyes hegem, egy pillanat, amíg éltem

Mert inkább szenvedtem, mint, hogy megmaradjak én tétlen

Lehet az élettől túl sokat vártam el régen

Mégis elégedett vagyok azzal, mit eddig elértem

Minden szavamban egy emberöltő

Már csak hétköznapi ember vagyok, nem egy költő

Mindent leírok, mit át éltem, hogy feljegyezzem

Hogy egy elkorcsosult nemzedék majd megjegyezzen

[refrén 2x]

Láss belém! Lásd a jó lelkem, s a szennyem

Láss belém! Értsd meg, hogy miért van kontraszt bennem

Láss belém! Mielőtt a szívem kivágod

Nézd meg hogy milyen szemmel látom a világot

[Kevlár]

Kevés út vezet ide be, ami veszélytelen

De tudd, hogy csak te láthatsz belém, gyere beszélj velem

A belső szemeiddel nézz rám és mondd meg, hogy ki vagyok

A vigaszod, a pia, mivel magadat leitatod

Vagy sima drog, amit idővel lecserélsz keményebbre

De mindig jobb és jobb kell, semmivel nem leszel megelégedve

Mert hidd el, hogy a felszínt is homályosan látod

Várj egy percet mielőtt tovább rohannál most

Láss belém! Időzz el bennem kérlek

Sose tartottam nagy embernek magam, látom magamban a sok gyengeséget

Nézz rám némán, meséld el Te mit látsz

Látsz engem, de hogy valójában milyen vagyok megint más

Szeretném, ha tudnád, hogy mi van bennem, csak nagyon nehéz

Megmutatni, hogy ez eltér attól, ami vagyok feléd

Ahogy leég minden körülöttem és Te belém látsz

Rájössz, hogy akit Te megismertél az egész más

[refrén 2x]

Láss belém! Lásd a jó lelkem, s a szennyem

Láss belém! Értsd meg, hogy miért van kontraszt bennem

Láss belém! Mielőtt a szívem kivágod

Nézd meg hogy milyen szemmel látom a világot

[RiZoN]

Láss belém! Az ajtót nyitom előtted

Ami szinte mindig zárva mert előtte sorakoznak a nehézségek

Rideg az egyik felem, mert a bizalmamat megölted

Ha fent lesz sem felejt, kik vele és kik ezt a srácot lenéztétek

Rajtam a black on black, hogy ki lehetek ne Te mondd meg

De tudd, hogy alattam a padló nem márvány hanem beton lett

És tudod mit? Nem bánom

Mert hegyeket hordok el egyedül, ha magam igazán elszánom

Nem élek le egy láncon egy életet, Én széttépem

És csinálom egy életen át, azt amihez van érzékem

Te is tedd ezt testvér, tarts ki hogyha gond van

El kell esned, hogy tapasztaltan felállhass majd onnan

Voltak, lesznek sötét órák, ne szégyelld a könnyeid

Tudni kell elbukni, mert a hibáid a könyveid

Ha jég borítja a világot, a mosolyoddal törd fel

Hogy emlékezzenek rád, ha majd egy leszel a földdel

[refrén 2x]

Láss belém! Lásd a jó lelkem, s a szennyem

Láss belém! Értsd meg, hogy miért van kontraszt bennem

Láss belém! Mielőtt a szívem kivágod

Nézd meg hogy milyen szemmel látom a világot