[Intro]

Szeretlek akkor is, ha nem akarom

Ezt most már magamnak is bevallhatom

Még mindig tíz körömmel ragaszkodom hozzád

Nem tudok én haragudni rád!

Első szerelmet, első verset

Te hoztál, Vásárhely, nekem

S mi kedvesebb öreg szívemnek

Mint első vers és szerelem?

A vásárhelyi sétatéren

Muzsikál múltam boldogan

S felejtem éjben, sárban, dérben

Hogy ifjúságom oda van

[Chorus]

Itthon vagyok, hol az utca zaja mindig elaltat

Itthon vagyok, ahol nem az enyém amit megkaptam

Itthon vagyok, 6008-asér' [?]

Itthon vagyok, habár itt jól nem lakok, de mégis

Itthon vagyok, ahol csak lenéz mindеn honfitársam

Itthon vagyok, ahol a Gyurcsány mindennek hibása

Itthon vagyok, mégis túl régóta kerеsem a helyem

Itthon vagyok, s mi az én otthonomnak (lényege)

[Verse]

Az igaziak igaza nagyrésze kihullt már

Addig nyomatták a Vhelyi pumpát

Sokan azt hitték, csak a pénz, ami diktál

De nem utoljára láttam én, aki kissrác

Aki többé már nem ugyanaz, mint rég

Bárhol vagyok, ezeket az utakat látom

Nem érdekelt soha semmi ami volt

De nem engedetem, hogy átlássak a vakságon

Tanúlópénzekben a jóságom

Hamuból építek a városban

Hazudoznék, de szabadon vágyok

Ha futok én is belemászok majd, mert

Meg se értettem hogy mi, de rászoktam, meg

Meg, hogy folyamat itt átkoznak

Ezért nem érdekel már, csak a saját nóta

Kiállom a sarat, úgy, ahogyan álmodtam, mert

[Chorus]

Itthon vagyok, hol az utca zaja mindig elaltat

Itthon vagyok, ahol nem az enyém amit megkaptam

Itthon vagyok, 6008-asér' [?]

Itthon vagyok, habár itt jól nem lakok, de mégis

Itthon vagyok, ahol csak lenéz minden honfitársam

Itthon vagyok, ahol a Gyurcsány mindennek hibása

Itthon vagyok, mégis túl régóta keresem a helyem

Itthon vagyok, s mi az én otthomnak lényege