A húszas éveink

A legszebbek mondtad, és

Sunnyogva érünk haza

Hogy ne lássák, hogy a maradék

Józan eszünk végre

Megszólalhatna, de én

Megint inkább szétfolyok

A Tényektől a kanapén

Hát ilyen az élet

Megint egyszerre élünk

Megint egyszerre kellene

Mindent zsebünkbe tennünk

Zéró intimitás

Zéró intolerancia

Zéró üzenetváltás

Meg egy rakat elmaradt "Szia!

Hogy vagy? Rég beszéltünk

Azt hiszem tegnap láttalak

Vagy csak akartalak volna, amíg

Bele nem bolondulok."

Belebolondulok én!

Lеhet te mondtad vagy egy angyal volt

Bеnt megy a wc-ben az angyalpor

De ott még a glórián is fólia

Rajta a sok mocsok otthonról

Mert mindenki csak menekül

Keresi a féket

Magadban, hogy találod meg így a menedéket?

Esküszöm nem kérek semmit, csak én ne így éljek!

Csak én ne így éljek!

Inkább belemennék, inkább belevesznék

Inkább belehalnék minden szarba

Hogy a generációs traumákat együtt szívjuk el a parkban

Amíg megöregszem

Biztos megjegyezzem

Milyen íze volt az életnek

Minden ember addig tudja a választ

Amíg vissza nem kérdeznek!

Belebolondulok én!