[„POKOL” dalszöveg]

[1. verze: Héra Banabás]

Olyan könnyű lenne minden, ha egyszer csak nem lennék

Ha nyomtalanul, minden jelzés nélkül eltűnnék

És magam mögött hagynám ezt a sok szart, ami van

Mintha nem is lettem volna, vagy legalább nem olyan

És nem érezném mindig azt, hogy nem érzem, amit kéne

És nem beszélnénk meg mindig, hogy igyunk egyet végre

Mert már megbeszéltük ezerszer, hogy eljössz egyszer velem

És nem törném a fejem, hogy miért nem válaszolsz nеkem

[Refrén: Héra Banabás]

Mert hogyha létezik pokol, akkor én odajutok

És еz a pokol bennem van

Ettől soha, soha, soha, soha nem szabadulok

Én felejtenék mindent, de csak emlékezni tudok

[2. verze: Héra Banabás]

Legyen csak csend, mint egy zajszűrős füles

A buszban, ahol mindennel a régóta üres

Lelkemet próbálom újra félig tölteni

Ha itt lennél, most nem akarnék csak úgy eltűnni

[Refrén: Héra Banabás]

De pedig létezik pokol, bizony én odajutok

És ez a pokol bennem van

Ettől soha, soha, soha, soha nem szabadulok

Én felejtenék mindent, de csak emlékezni tudok

[Outro: Héra Banabás]

Olyan könnyű lenne minden, olyan könnyű lenne minden

Olyan könnyű lenne minden, olyan könnyű lenne minden

Olyan könnyű lenne minden, olyan könnyű lenne minden

Olyan könnyű lenne minden, olyan könnyű lenne