["Élet" dalszöveg]

[Verze]

Ez egy hiába való világ

Letörlöm a mocskot, hozz ammóniát

A savak, lebomlás, maró hibák

Írjunk a halálból paródiát

Hogy két hete nem tudok aludni már

De aggódni kár

Ébren vagyok, de itt dolgozik bennem

Hova a jókedv csak hazudni jár

Ide vettem egy növényt, hogy virágzik

Majd meg hogy elvarázsol

Bárki ki belép a lógó zónámban

Hol bentlakásossak a hervadások

És a tér ezen kivül, amúgy elég üres

Jövőnek látszani, elég kevés

Azt hittük átépítés lesz, bár ez még

Tuti hogy csak leépülés

Ha a tél a redőnyön át benéz

Látja hogy gyűlik a falban a penész

Hogy lassan épül a halál, és én csak

Cipelem a köveket, hiába nehéz

Hiába nem akarom látni

De ha a szemem, a földre lenéz

Rájövök, hogy régen elvesztem a részletekben

És már nem is tudom mi volt az egész

Csak feles, cigi meg felespoharak

A rövidekből, így lett hosszútáv

Túl sokat játszottam már az idővel

Érzem belülről bosszút áll

De basszunk rá!

Minden túl gyorsan ér véget

A pillanat magában pusztul el

És elnehezülnek a szemhéjaim

És nehéz a föld is, és posztulál

Ez már a halál, vagy még rosszul áll?

Az évek elhordanak, bezárnak

Majd kinő a fű utána, csak minek nő

Hogy ha majd leszárad

Az újranövés nem a semmi nem marad

Mert hosszú az éjjel, de érzem a hajnali

Harmatos, lepihenek a többi most várhat

Most pontot teszek a végére