[Intro: Imi, Laci[?]]

1319

[Verze 1: Imi]

1319: Négy szám, öt kölök

Angyalföldi tömbök között szotyihéjat köpködök

És jövök, megyek, az idő örök' pereg

El is tűnök hamar, mint a görög telek fölöttetek

Vetem ágyam a felhők közt, felbaszom lágyan a lábam

Innen fentről kába embereket lát a szemem, bátyja

De nem bántja, megszokta

Ezt dobta a sors, ami sok ficsúr faszát felszopta

Felvitte a Jóisten a dolgodat, de fordulat

Állhat be minden sarkon, ott lapul a bódulat

Mi megmetszi a zsebed, a betonon nem esek-kelek

Mögötted leselkedek, szemem rólad le sem veszem

Ütemtelen tömegbe keveredve kiverekednéd magad

A végtelenbe törekedve, de nem jött el Neked még a nap

Mire vered magad, habi Gyerek?

Nem tudom bemérni a kalibered

Derékba töröm a karriered

A Halle Berry-be meg beleverem

[Verze 2: Laci]

1319, neked megyen a penta

Ha benntartom, kiszáradok, legyen Apenta

Vagy egy sör, beléd csíp e csőr

Nem fegyőr, de begyűr a zsebébe egyből

Egy dől, egy meg megy tovább, egymagába', monoton

Kopognak a rajzok a vonatokon, ha lopakodom, míg a beton

A háttérben nekem integet, mind letagelt, minden egybe

Minden enyhe, de drogot itt ne szedj be!

Egy per egybe menj le, ne legyen nagy a szád!

Ragályos felénk a szájban az aszály, ne haza szállj

Hanem annyira messzire, amennyire tudsz!

Mindenki annyira száll el, amennyi a cucc

A rendőr is fújja, teker az ujja, felkel, azt újra kuc-kuc...

Angyalföld, Kispest, nagyba' lök mindent, andalogj innen el, mert

Elver ez bármikor, keresztbe tehet egy tervvel!

Az egyes, a hármas, az egy és a kilenc

Szerinted sztár vagy, de még megijedsz

Szerintünk a szád nagy, az árban is átbasz mindenki

Hidd el, itt kiedz, az hogy nincsen kinek hihetsz!

[Verze 3: Feri]

1319, ki hívta meg a Séfeket?

Megnyomod a play gombot, és a mennybolt szétreped

Vereti a reppet itt a playboyok krúja

Egy jéghideg sörnek purple haze a koszorúja

Ú, ja, mi van? Mi van? A szemed szúrja

A trekket végighallgatod, aztán berakod újra

Muszáj a szúszájd, a mi szájdunkon száguldunk

Ez a dolgunk: hamu és gyémánt

Amit én látok, nem látja más, nem vitás

Eltévedtem a varázsló kertjében, parázsló kelyhébe kortyolva

Semmi más nem kellett, mondhatnék szebbet, de minek

Mocsok csoda, Te is becsöppenhetsz oda, Koma

Tova szállnak a szavak, mi a fasz van?

Ne higgy semmit öröknek

Csak hogy Angyalföld és Kispest szövetséget kötöttek!

[Verze 4: Rasek]

1319, ez beteg, mint cogart

Nincs rajtam kokárda, nem készül rólam a popart

Legyél csodabogár, ne csak várd a csodát

Ez a telep, ne csodálkozz, csak menjél szépen tovább!

A heti stressztől nem ment meg heti kettő

Ez felkúrja az agyad, és eltér az etikettől

Mentőöved sincsen, kifelé csak intsél

És fordíts a kilincsen, mert helyed itt bent nincs!

Elfújtuk este, dekket vadászol hajnal

Ha a ticketed one-way, a füled mögött van vaj

A szöveged rakat szar, a megjelenés ...

Én ördögien köpöm a reppet, mert a földem:

ANGYALFÖLD

[Verze 5: Konkrét]

Az 1319 a feltűnést kerüli

De a füledet megüti, mert ez átlagon felüli

Hallottál már róla, mert ez szájról-szájra terjed

És szájjal leveheted az 1319-et

Csiribú-csiribá! Itt varázsol a krú

1319, külváros, Budapest Zoo

Megjártuk az utcákat, és megjártuk a tereket

A tizenhármasokat és a tizenkilenceseket

Akaratlanul maradsz alul, a stratégiád az már rég elavult

Ezért veszem én is azt alapul, aki bekerül ide, az nem szabadul

Egyhá', egyki', ez oda fajul, a kerületünk ejtett minket rabul

A városon át mi keresztül-kasul, csak bolyongunk az utcán céltalanul..